Nehéz harckocsitípusok
KV-1
 KV-1
KV-1S
A Kliment Voroshilov marsallról elnevezett nehéz harckocsit a T-28-as harckocsi leváltására tervezték, a T-34-gyel együtt. Miután a T-28 és későbbi nehezített prototípusa, a T-35 koncepciója, a nagy, több tornyos erőd szerű felépítés nem vált be, 1938-ban elkezdték a KV és testvére, a KV-2 tervezését. 1939-ben elkészültek a tervek, és 1943-ig összesen 5.200 darab készült el belőle. A Németeket igen meglepte erős páncélzata és tűzereje, mely képes volt elbánni az akkori PZ-III és PZ-IV páncéljával, míg utóbbiak nem tudták átütni az ő páncélját. Idejében a KV sorozatok lekörözték a francia Char-B sorozatú tankokat is, a rajtuk kívüli akkori egyetlen nehéz tankot. (Félreértés elkerülésre kedvéért: A Churchill sorozat gyalogsági tank volt, nem nehéz tank) Később kisebb gondot jelentett a KV-1 lassúsága (15-35 km/h), így megalkották a KV-1S (S mint Skorosnoj-gyors) tankot, mely könnyített páncéllal rendelkezett, és sebessége 45 km/h volt. Az eredeti KV-1 páncélvastagsága 90mm, fegyverzete egy 76 miliméteres harckocsiágyú, továbbá 3 vagy 4 Dektyarjov golyószóró. Személyzete 5 fő.
A KV-2 testvérével, a KV-1-gyel együtt 1939 ben került le először a gyártószalagról. Összesen 334 darab készült el belőle. Brutális, 152 miliméteres tarackkal volt felfegyverezve, páncélzata 90-110 miliméter. Harcolt a Téli Háborúban és a Második világháborúban. Legnagyobb hibái a torony nagysága és sebezhetősége, a bonyolult rendszer gyakori meghibásodása, és a limitált lőszer (Köszönhetően annak, hogy a muníció igen nehéz és nagy volt). Bár igen nagy tűzerővel rendelkezett, töltési ideje is lassú volt. 1942-ig legtöbb példányát megsemmisítették, a megmaradt tankok azonban a háború végéig szolgáltak. Számos fogyatékosságával ellentétben bizonyítja erejét a tény, hogy 1941-ben a Barbarossa hadműveletben egy napig egyedül feltartóztatta a németek előrenyomulását egy mai Fehérorosz főúton. Személyzete 6 fő volt.
